Spektrum
Latin eredetű szó, annyit jelent: színkép. A fizikában azonban nemcsak az optika területén, hanem szélesebb értelemben is használják frekvencia- és energia-eloszlások jellemzésére. Például: egy atomreaktorban a neutronok energia-spektruma megmutatja, hogy mekkora a különböző energiájú neutronok gyakorisága.
Egy radioaktív forrás
gamma-spektruma pedig azt mutatja meg, hogy mekkora gyakorisággal detektálunk
(érzékelünk) különböző energiájú gamma-fotonokat.
Az alábbi ábrán egy gamma-spektrométer képernyőjének fényképe látható. A vízszintes tengely a gamma-fotonok energiájával arányos, a függőleges tengely pedig az adott energiájú részecskék érzékelésének gyakoriságával.
A spektrumban vannak csúcsok, ezek olyan energiák, amelyeken különösen sok detektálási esemény van.
Gamma-spektroszkóp képernyőjének fényképe.
A középső tartományban jól láthatók a csúcsok (vonalak)
Az olyan spektrumot, amelyben keskeny csúcsok (azaz szűk területekre korlátozódó nagy gyakoriságok), és a csúcsok között alacsony gyakoriságú területek váltakoznak, vonalas spektrumnak nevezzük. Az olyan eloszlásokat, amelyekben nincsenek keskeny csúcsok, folytonos spektrumnak nevezzük. Például: a karakterisztikus röntgensugárzás spektruma vonalas, a fékezési sugárzás spektruma pedig folytonos.
Dr.Jarosievitz Beáta & Dr.Sükösd Csaba