 |
Radioaktív egyensúly Egy bomlási sorban lévő elem az őt megelőző elem bomlásából keletkezik. Ezért időegység alatt annyi új atommag keletkezik, amennyi az előző elemből elbomlott. Legyen egy bomlási sor  , és az egyes elemek aktivitása (időegység alatti bomlások száma) AX, AY, AZ. Az Y elem az X bomlása során keletkezik, ezért időegység alatt annyi új Y atommag jön létre, amennyi az X-ből elbomlott, azaz Ax. Az Y elem bomlását pedig a saját aktivitása, azaz AY szabja meg. Egyensúly akkor alakul ki, ha időegység alatt ugyanannyi új atom jön létre, mint amennyi elbomlik, azaz ha AX = AY. Ez a megállapítás a sor bármely belső elemére igaz, vagyis radioaktív egyensúlyban a bomlási sor egyes tagjainak aktivitása megegyezik. … AX = AY = AZ = … Mivel az aktivitás 
(itt  a bomlásállandó, N az atommagok száma, T pedig a felezési idő), ezért radioaktív egyensúlyban 
Ez azt jelenti, hogy egy radioaktív egyensúlyban levő anyagdarabban a hosszú felezési idejű anyag(ok)ból sok van, a rövid felezési idejű anyag(ok)ból pedig kevés.
|
|
